Carotis artériagyulladás tünetei, kezelése, okai, halálozás, prognózis, kezelés

A carotis arteritis definíciója

A carotis arteritis (Carotid Arteritis) a nagy artériákat, köztük a carotis artériát érintő gyulladásos betegség, amely elsősorban a nagyér-gyulladások közé tartozik. A carotis artéria a vér agyba juttatásáért felelős fontos ér, és ha ez az ér gyullad, az befolyásolhatja az agyi véráramlást, súlyos szövődményekhez vezetve. A carotis arteritis az érgyulladás miatt az érfal megvastagodik, a véráramlás akadályozott lesz, és különböző tünetek jelentkezhetnek. A nagyér-gyulladásos betegségek jellegzetes példái a Takayasu-arteritis(Takayasu arteritis) és a óriássejtes arteritis(Giant Cell Arteritis), amelyek gyulladást okozhatnak a nagy artériákban, beleértve a carotis artériát is.

A carotis arteritis jellemzői

A carotis arteritis legfőbb jellemzője, hogy a nagy artériákban, beleértve a carotis artériát is, gyulladás alakul ki. Ez a gyulladás változásokat okozhat az érfalban, ami ahhoz vezethet, hogy az ér beszűkül vagy elzáródik, ezáltal csökken a véráramlás, és különböző tünetek jelentkezhetnek. A carotis arteritis főbb jellemzői a következők:

1. Gyulladásos érbetegség: A carotis arteritis az erek gyulladásával járó betegség, amely károsíthatja az érfalat. Ennek következtében az ér megvastagodik vagy beszűkül, súlyos esetekben pedig az ér elzáródásának vagy rupturájának a veszélye is fennáll.

2. Csökkent agyi véráramlás: Mivel a carotis artéria az agyba vezető fő ér, ha gyulladás alakul ki benne, csökken az agyba áramló vér mennyisége. Ez agyvérzéshez vagy az agyi vérellátás átmeneti kieséséhez vezethet.

3. Különböző korosztályokban jelentkezhet: A carotis arteritis elsősorban fiatal nőknélvagy 50 év feletti időseknélfordulhat elő. Az óriássejtes arteritis nevű speciális betegség főleg 50 év feletti időseknél fordul elő, míg a Takayasu-arteritis fiatal nőknél gyakoribb.

4. Nagyerek gyulladása: A carotis arteritis nem csak a carotis artériát, hanem az aortát, valamint a könyök és a kulcscsont alatti nagyereket is érintheti. Ennek következtében az erek működése csökken, és problémák jelentkezhetnek a vérkeringésben.

A carotis arteritis okai

1. Autoimmun reakció

• A carotis arteritis egyik fő oka az autoimmun reakcióAz autoimmun betegségek során az immunrendszer megtámadja a saját szöveteit, és ha a carotis artériát is beleértve a nagyerek falát immunsejtek támadják meg, gyulladás alakul ki. Ez a gyulladás idővel változásokat okozhat az érfalban, és gátolhatja a véráramlást.

2. Genetikai tényezők

• A carotis arteritis genetikai tényezők miatt is kialakulhat. Egyes kutatások azt mutatták, hogy a családi halmozódás vagy a génvariációk befolyásolhatják a carotis arteritis kialakulását. Különösen a HLA-B27gén lehet összefüggésben a betegséggel.

3. Környezeti tényezők

• A környezeti tényezők is befolyásolhatják a carotis arteritis kialakulását. A fertőzések vagy a környezeti ingerek stimulálhatják az immunrendszert, és kiválthatják az autoimmun reakciót. Vannak kutatások, amelyek szerint bizonyos fertőzések kiválthatják a carotis arteritis kialakulását.

4. Hormonális tényezők

• A carotis arteritis hajlamosabb a nőknéljelentkezni. Ez a hormonális változásokkal, különösen az ösztrogénnelfügghet össze, amely befolyásolhatja az immunválaszt. A Takayasu-arteritis különösen gyakori a fiatal nőknél, ami összefüggésben lehet a női hormonokkal.

5. Egyéb betegségek

• Az angiitis(Vasculitis) és más érbetegségek is kiválthatják a carotis arteritist. Ezenkívül az aortitisés más gyulladásos betegségek is befolyásolhatják a carotis artériát.

A carotis arteritis tünetei

1. Nyakfájdalom és nyomásérzés: Ha a carotis artéria gyullad, a beteg nyakfájdalmat vagy nyomásérzést tapasztalhat. Különösen, ha a gyulladás súlyos, a nyak megduzzadhat.

2. Fejfájás: A carotis arteritis miatt az agyi véráramlás megváltozhat, ami fejfájást okozhat. Ez a fejfájás általában átmeneti és nem tartós, de súlyos esetekben súlyos agyvérzéshez vezethet.

3. Szédülés: Ha a carotis arteritis súlyosbodik, és csökken az agyba áramló vér mennyisége, szédülés jelentkezhet. Különösen felálláskor vagy hirtelen mozgás esetén.

4. Látászavar: Ha csökken az agyba áramló vér mennyisége, homályosodhat a látás, vagy akár látásvesztés is bekövetkezhet. Ez azért van, mert az agy látásért felelős területe nem kap elegendő vért.

5. Könyök vagy kar fájdalma és gyengesége: A carotis arteritis nem csak a carotis artériát, hanem az aortával összefüggő nagyereket is érintheti. Ennek következtében fájdalom vagy gyengeség jelentkezhet a könyökben, a vállban és a karban.

6. Fáradtság és fogyás: A krónikus gyulladás fáradtsághoz és fogyáshoz vezethet. Ez azért van, mert a gyulladás folyamatosan érinti a szervezetet.

7. A fej és a nyak ereinek hallható zaja: A carotis arteritis során az érfal gyulladása miatt a véráramlás rendellenessé válhat. Ennek következtében a fej és a nyak erein hallható zörejek.

A carotis arteritis diagnosztizálása

1. Fizikális vizsgálat: Fizikális vizsgálatot végeznek annak megállapítására, hogy van-e gyulladás a carotis artériában, megvastagodott-e vagy duzzadt-e az ér, és van-e fájdalom.

2. Vérvizsgálat: A vérvizsgálat során a gyulladásos markereket, mint például a C-reaktív protein (CRP) és a vérlemezkesüllyedési sebesség (VS) mérik, hogy megállapítsák a gyulladás jelenlétét. Szükség lehet autoimmun betegségek kimutatására szolgáló specifikus antitestvizsgálatokra is.

3. Ultrahangvizsgálat: A carotis ultrahanggal értékelhető az ér vastagsága és a véráramlás állapota. Az ultrahang nem invazív és gyors eljárás, ezért hasznos a carotis arteritis diagnosztizálásában.

4. CT vagy MRI angiográfia: A CT vagy MRI angiográfiával azonosítható a carotis artériát és a kapcsolódó ereket érintő gyulladás és szűkület. Különösen hasznos a finom érrendszeri változások észlelésére.

5. Angiográfia (Angiography): Az angiográfia során kontrasztanyagot juttatnak az érbe, hogy láthatóvá tegyék a gyulladás okozta szűkületet és változásokat. Ez a módszer lehetővé teszi a pontos ér állapotának meghatározását.

A carotis arteritis kezelése és műtéti módszerei

A carotis arteritis kezelése a gyulladás csökkentésére és a véráramlás normalizálására irányul. A kezelési módszerek főként medikamentózus kezelésreés sebészeti beavatkozásraoszthatók.

1. Medikamentózus kezelés

• Szteroidok: A carotis arteritis gyulladásának csökkentésére nagy dózisú szteroid gyógyszereket alkalmazhatnak. A szteroidok gyorsan csökkentik a gyulladást és megelőzik az érfal megvastagodását.
• Immunszuppresszánsok: Ha az autoimmun betegség az oka, immunszuppresszánsokat alkalmaznak az immunrendszer túlzott reakciójának elnyomására. A leggyakoribb gyógyszerek közé tartozik a metotrexát (MTX), és az azatioprin (Azathioprine).
• Gyulladáscsökkentők: Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) alkalmazhatók a gyulladás és a fájdalom csökkentésére.
• Antikoagulánsok: Ha a carotis arteritis súlyosbodik, fennáll a vérrögképződés veszélye, ezért antikoagulánsokat vagy trombolízis kezelést alkalmaznak a vérrögök megelőzésére.

2. Sebészeti kezelés

• Érrekonstrukciós műtét: Ha a carotis arteritis miatt az ér erősen beszűkül vagy elzáródik, érrekonstrukciós műtéttel lehet a beszűkült részt kitágítani vagy az elzáródott részt kezelni.
• Stent beültetés: A beszűkült ér kitágítására stentetültetnek be. A stent megtámasztja az érfalat, és biztosítja a szabad véráramlást.
• Artériás bypass műtét: Ha az ér erősen el van záródva, vagy fennáll a rupturájának veszélye, artériás bypass műtéttel lehet a vért más úton elvezetni.

A carotis arteritis prognózisa és kezelési módszerei

A carotis arteritis prognózisa a kezelés időpontjától és a kezelés megfelelőségétől függ. A megfelelő kezeléssel szabályozható a gyulladás és normalizálható a véráramlás, ami jó prognózist jelent. Ha azonban a gyulladás hosszú ideig fennáll, az deformációkat okozhat az érben, és súlyos szövődményekhez vezethet.

Kezelési módszerek

• Rendszeres vizsgálatok: A carotis arteritis folyamatos felügyeletet igényel. Rendszeres érvizsgálatokkal monitorozzák a gyulladás állapotát és az érszerkezetet, és szükség szerint folytatják a kezelést.
• Folyamatos gyógyszeres kezelés: A gyulladás szabályozására szolgáló gyógyszeres kezelést hosszú távon folytatni kell. A gyógyszereket az orvos utasításai szerint kell rendszeresen szedni.
• Egészséges életmód: Fontos az érrendszer egészségének megőrzése rendszeres testmozgással és kiegyensúlyozott étrenddel. A dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése is segíti az érrendszer egészségét.